<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>කැටපත් පවුර &#187; කාලීන ලිපි</title>
	<atom:link href="http://ketapath.helasara.com/category/current-stuff/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://ketapath.helasara.com</link>
	<description>සිතුවිලි කවි කර අම රස තවරා ලියන්නම් කැටපත් පවුර මත</description>
	<lastBuildDate>Tue, 30 Sep 2008 03:14:05 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9</generator>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
			<item>
		<title>සකස් කළ මස්වල පිළිකා අවදානම</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/09/processedfood/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/09/processedfood/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 30 Sep 2008 03:10:31 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=45</guid>
		<description><![CDATA[පසුගිය විදුසර කළාපයේ එනම් 2008 සැප්තැම්බර් මස 17 වැනිදා කළාපයේ ඉතාම වැදගත් ලිපියක් පල වුනා. එය සැමගේ දැනගැනීම පිණිසත්, අවධානය පිණිසත් මෙසේ උපුටා කැටපත් පවුරෙහි පළ කරනු ලැ‍බේ.
සකස් කළ මස්වල පිළිකා අවදානම
“පෝෂණය හා පිළිකා පිළිබඳව මෙතෙක් කර ඇති පූළුල් ම සමාලෝචනය ඇමෙරිකානු පිළිකා පර්යේෂණ ආයතනය හා ලෝක පිළිකා පර්යේෂණ අරමූදල මඟින් 2007 වසරේ දී ප්‍රකාශයට [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පසුගිය විදුසර කළාපයේ එනම් <a href="http://www.vidusara.com/2008/09/24/news1.html">2008 සැප්තැම්බර් මස 17</a> වැනිදා කළාපයේ ඉතාම වැදගත් ලිපියක් පල වුනා. එය සැමගේ දැනගැනීම පිණිසත්, අවධානය පිණිසත් මෙසේ උපුටා කැටපත් පවුරෙහි පළ කරනු ලැ‍බේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><strong><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සකස් කළ මස්වල පිළිකා අවදානම</span></strong></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">“පෝෂණය හා පිළිකා පිළිබඳව මෙතෙක් කර ඇති පූළුල් ම සමාලෝචනය ඇමෙරිකානු පිළිකා පර්යේෂණ ආයතනය හා ලෝක පිළිකා පර්යේෂණ අරමූදල මඟින් </span>2007<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;"> වසරේ දී ප්‍රකාශයට පත් කර තිබේ. ලෝක පිළිකා පර්යේෂණ අරමුදලට අනුව බේකන් හා හොටිඩෝග්ස් වැනි සකස් කළ මස්වලින් පිළියෙල කළ ආහාර හා මහාන්ත්‍ර ගුද පිළිකා අතර දෑඩි සම්බන්ධතාවක් පවතී. සකස් කළ මස් ස්වල්ප ප්‍රමාණයක් වුව ද ආහාරයට ගැනීමට අහිතකර බැවින් ඒවා පරිභෝජනයෙන් සම්පුර්ණයෙන් වැළකී සිටිය යුතු ය යන මතය එමඟින් ඉදිරිපත් කරයි.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සකස් කළ මස් යනූවෙන් අදහස් කරන්නේ දුම් ගැස්සීමෙන්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ලුණු යෙදීමෙන් හෝ සංරකෂණ ද්‍රව්‍ය එක් කිරිමෙන් පිළියෙල කරන ලද මස් වර්ග ය. මේවාට නයිට්‍රයිට හෝ නයිට්‍රේට එකතු කළ සොසේජස්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">හොටි ඩොග්ස්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">හැම්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">බේකන්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පැස්ට්‍රාමි, සලාමි හැම්බර්ග්ස් හා හීනියට කපා සකස් කළ මස් වර්ග අයත් වේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">මෙම නිගමනයන්ට එළඹ ඇත්තේ පිළිකාවන් ගෙන් පෙළෙන හා නො පෙළෙන එහෙත් වෙනත් ආකාරයන් ගෙන් ඔවූන් හා සමාන පුද්ගලයින් ගත් ආහාර සසඳා බැලෙන අධ්‍යයනයන් </span>44<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ක් අනුසාරයෙන් හා පිළිකා හටගැනීමට ප්‍රථම අවධියේ පසු වු පුද්ගලයින් ගත් ආහාර හා ඔවූන් ගේ ආහාර රටාවන් කලක් තිස්සේ පසු විපරමට භාජනය කෙරුණු අධ්‍යයනයන් </span>14<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ක් අනුසාරයෙනි. දිනපතා ආහාරයට ගන්නා සකස් කළ මස් සෑම ග්‍රෑම් </span>50<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කින් ම මහාන්ත්‍ර ගුද පිළිකා වැළඳීමේ අවදානම සියයට </span>21<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කින් වැඩි කෙරේ. සකස් කළ මස් අනුභවය ගලනාළයේ</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පෙනහළු</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ආමාශ සහ පූරඃස්ථ ග්‍රන්ථි පිළිකාවන්ට සම්බන්ධ බව සමහර අධ්‍යයනන් ගෙන් හෙළි වී ඇති නමුත් මේවා වඩාත් ම බලපාන්නේ මහාන්ත්‍ර ගුද පිළිකා කෙරෙහි ය.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සකස් කළ මස් මඟින් පිළිකා හටගන්නේ කුමක් නිසා ද</span>? <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">විද්‍යාත්මකව සලකා බැලුව හොත් මෙය දුම්කොළ හා ළය පිළිකා අතර ඇති සම්බන්ධතාවට බෙහෙවින් සමාන ය. දුම්කොළ දුමෙහි රසායනිකයන් සිය ගණනක් ඇති නමූත්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පෙනහළු පිළිකා ඇති කරන්නේ කුමන රසායනය මඟින් දෑයි තව ම හරිහැටි හඳුනාගෙන නැත.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සකස් කළ මස්වල විශේෂයෙන් ම සංතෘප්ත මේදය සහ කොලෙස්ටරෝල් හා ලුණු බෙහෙවින් අඩංගු වේ. සංරකෂකයන්</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">වර්ණකයන් හෝ රසකාරකයන් ලෙස බොහෝ අවස්ථාවල යොදාගන්නා නයිට්‍රයිට මඟින් එන් නයිට්‍රරොසෝ සංයෝගයන් නිපදවිය හැකි අතර ඒවා පිළිකාකාරකයන් ලෙස සැක කෙරේ. මීට අමතරව අධික උෂ්ණත්වයේ පිසිනු ලබන මස්වල විෂමචක්‍රීය ඇමීන <span> </span>සහ බහුචක්‍රීය ඇරෝමැටික හයිඩ්‍රොකාබන ඇතුළු පිළිකාකාරකයන් අන්තර්ගත විය හැකි ය.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">රතු සහ සකස් කළ මස්වල හීම් යකඩ ද බෙහෙවින් අඩංගු වේ. හීම් මඟින් පිළිකාකාරකයන් නිපදවීම වැඩි කරනවා පමණක් නො ව එහි අඩංගු යකඩ සංයුතීන් මුක්ත ඛණ්ඩකයන් නිපදවීමට ද මඟපාදයි.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සකස් කළ මස් කොහෙත් ම ආහාරයට නො ගත යූතු ය යන විද්‍යාත්මක මතය හමුවේ වූව ද ළමයි මෙන් ම වැඩිහිටියෝ ද බහුල වශයෙන් මේවා ආහාරයට ගනිති. ඇමෙරිකානුවෙක් දළ වශයෙන් වසරකට සකස් කළ ඌරුමස් නිෂ්පාදන රාත්තල් </span>32<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ක් පමණ ආහාරයට එක් කර ගනිති. ඇමෙරිකානුවන් හා බ්‍රිතාන්‍යයින් උදැසන ආහාරය සඳහා නිතිපතා බේකන් ගන්නවා පමණක් නො ව ඔවුන් අනූභව කරන පීසා වල සකස් කළ මස් ද අඩංගු වේ.</span></p>
<p class="MsoNormal">2008<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;"> වසරේ දී පුද්ගලයින් </span>108070<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කට මහාන්ත්‍ර පිළිකාත්</span>, 40740<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කට ගුද පිළිකාත් වැළඳීමට ඉඩ ඇති බවත් </span>49960<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ක් පමණ මේ හේතුවෙන් මිය යා හැකි බවත් ඇමෙරිකානු ජාතික පිළිකා ආයතනය අනාවැකි පළ කරයි. ඇමෙරිකා එක්සත් ජනපදයේ වඩාත් සුලබ පිළිකා අතරින් සිව්වෙනි ස්ථානය ගුද පිළිකාවන්ට හිමි වේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">සංවර්ධනය වෙමින් පවත්නා රටවල විකල්ප ශාක ආහාරයන් එමට තිබේ. ඇමෙරිකානු යෞවනයින් සියයට </span>16<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කට වැඩි සංඛ්‍යාවක් බරෙන් වැඩි අයයි. ඇමෙරිකා එක්සත් ජනපදයේ කාන්තාවන් තුන් දෙනකු ගෙන් එක් අයකු ද</span>, <span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පිරිමින් දෙදෙනකු ගෙන් එක් අයකු ද පිළිකාවන්ට ගොදුරු විය හැකි යැයි තක්සේරු කර තිබේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ජාතික පිළිකා ආයතනය මඟින් පළ කරන ජර්නලයේ </span>2008<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;"> අගෝස්තු කලාපයට අනූව දිනකට ගන්නා සකස් කළ මස් අවුන්සයකින් ආමාශ පිළිකා අවදානම සියයට </span>15<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;"> සිට </span>38<span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;"> දක්වා වන ප්‍රමාණයකින් වැඩි වේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">ජර්මන් චාන්සලර් බිස්මාක්ට අනුව නො සෑදිය යූතු හා සකස් නො කළ යූතු දේවල් දෙකක් වේ. ඒවා නම් සොසෙජස් හා ව්‍යවස්ථාවන් ය.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">හෘද රෝග විශේෂඥ</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">වෛද්‍ය ඩී. පී. අතුකෝරල</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;">
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">පරිවර්තනය</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span style="font-family: &quot;Iskoola Pota&quot;,&quot;serif&quot;;">කේ. එන්. ඕ. අමරදාස”</span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/09/processedfood/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ගාථාවන්ගේ නිධානය කුමක් ද</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/06/ghaatha/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/06/ghaatha/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 08 Jun 2008 10:21:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=27</guid>
		<description><![CDATA[ටික කලෙකට උඩදි දිවයින පත්තරේ පළවුනා පාතේගම ඤාණීස්සර හිමියන්ගේ ලිපියක්. මට මතක විදිහට බදාද ශාස්ත්‍රීය අතිරේකයේ තමා පළවුනේ. හැම බදාදටම නොවරදවා මම අතිරේකය කියවමි. දුරුරට ඉන්න අපට රසාඥතාවය වර්ධනය කරගන්න එය මහත් රුකුළක් වෙනවා. ඒ ලිපියට පාදක වෙලා තිබුනෙ බුදුරදුන් වදාළ ත්‍රිපිටකයේ ඇති කාව්‍යමය ස්වරූපය පිළිබඳව. වියුණු අවකාශයේ ත්‍රිපිටකය ඇති වියුණු අඩවියට ගොස් ටිකක් සොයා [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><span lang="SI-LK">ටික කලෙකට උඩදි දිවයින පත්තරේ පළවුනා පාතේගම ඤාණීස්සර හිමියන්ගේ ලිපියක්. මට මතක විදිහට බදාද ශාස්ත්‍රීය අතිරේකයේ තමා පළවුනේ.<span> </span>හැම බදාදටම නොවරදවා මම අතිරේකය කියවමි.<span> </span>දුරුරට ඉන්න අපට රසාඥතාවය වර්ධනය කරගන්න එය මහත් රුකුළක් වෙනවා.<span> </span>ඒ ලිපියට පාදක වෙලා තිබුනෙ බුදුරදුන් වදාළ ත්‍රිපිටකයේ ඇති කාව්‍යමය ස්වරූපය පිළිබඳව.<span> </span>වියුණු අවකාශයේ ත්‍රිපිටකය ඇති වියුණු අඩවියට ගොස් ටිකක් සොයා බැලුවා මේ ගැන. අපි කවුරුත් දන්න විදහට ත්‍රිපිටකයෙහි සංයුක්ත නිකායේහි අඩංගු වන්නෙ බුදුරදුන් වදාළ කුඩා සූත්‍ර. කෙතරම් කුඩාද යත් සමහර සූත්‍ර වල අඩංඟු වන්නෙ ප්‍රශ්න ගාථාව හා පිළිතුරු ගාථාව පමණයි. පාළි යෙන් ගාථා කියන්නේ කවි වලට කියල තමයි පාතේගම ඤාණීස්සර හිමියන්ගෙ අදහස. මම මේ අතුරින් සූත්‍ර හතරක් තෝරා ගත්තා ඉදිරිපත් කරන්න. මේ හැම සූත්‍රයක්ම පටන් ගන්නේ “මා විසින් මෙසේ අසන ලදී&#8230;” ආදී ලෙස වන අතර සූත්‍රය ගාථා දෙකකින් සමන්විත වන අතර පළමු ගාථාව දෙවියකු අසන ප්‍රශ්නය ද, දෙවනි ගාථාව භාග්‍යවතුන් වසන්සේ ‍දෙසන පිළිතුර වේ. ‍මෙහි සිංහල තේරුමෙහි එතරම් කවි බවක් දක්නව නොලැබෙන අතර පාළි ගාථා වල අර්ථ ව්‍යංජන සහිතව කව්‍ය ලක්‍ෂණය වැගිරෙන බවයි මගේ අදහස. සිංහල තේරුම ගැන සිතන විට පාළි ගථාවන්ගේ කවි බව ගැන කුමන කථා ද? ත්‍රිපිටකයෙහි සංයුක්ත නිකායේහි දේවතා සංයුක්තයෙන් උපුටා ගන්නා ලද පහත සඳහන් සූත්‍ර හතර ‍මම හුදී ජනයාගේ පහන් සංවේගය උදෙසා ඉදිරිපත් කරමි.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span lang="SI-LK">1) දේවතා සංයුක්තයේ ජරාවග්ග යේ කවි සූත්‍රය මෙසේ ය. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span lang="SI-LK">මා විසින් මෙසේ අසන ලදී. භාග්‍යවතුන් වහන්සේ අනේපිඬු සිටාණන් කරවන ලද දෙව්රම් වෙහෙරෙහි වැඩ වෙසෙන කල, රෑ පෙරයම ප්‍රභාමත් ශරීර වර්ණ ඇති එක් දෙවියෙක් මුළු දෙව්රම බබුළුවා ගෙන අවුත් එකත් පසෙක හිඳ භාග්‍යවතුන් වහන්සේට ගථාවෙන් මෙසේ කීහ,</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span> </span></p>
<p>කිංසු නිදානං ගාථනං              ගාථාවන්ගේ නිදානය කුමක් ද?<br />
කිංසු තාසං ව්‍යංජනං               ඒවායේ ව්‍යංජනය කුමක් ද?<br />
කිංසු සන්නිස්සිතා ගාථා           ගාථාවෝ ඇසුරු කොට පවතින්නේ කුමක් ද?<br />
කිංසු ගථානමාසයෝ               ගාථාවනට ආධාර වන්නේ කුමක් ද?</p>
<p>චන්දො නිදානං ගාථානං        ඡන්දස ගාථාවන්ට හේතුවයි<br />
අක්ඛරා තාසං ව්‍යංජනා          අක්ෂර ඒවායේ ව්‍යංජනයි<br />
නාමසන්නිස්සිතා ගථා            නාමයන් ගාථාවෝ ඇසුරු කොට පවතී<br />
කවි ගථානමාසයෝ               කවියා ගාථාවනට ආධාර වේ.</p>
<p>2) දේවතා සංයුක්තයේ ජරාවග්ග යේ වත්ථු සූත්‍රය මේ ආකාරයි.</p>
<p>කිංසු වත්ථු මනුස්සානං           මිනිසුන්ට පිහිට කුමක්ද?<br />
කිංසු සධා පරමෝසඛා            උතුම්ම යහළුවා කවුද?<br />
කිංසු භූතාප්‍රජාවන්තී              කුමක් ඇසුරු කොට ජීවත් වෙත්ද?<br />
යේ පාණා පඨවිං සිතාති          යම් ප්‍රාණියෙක් පොළොවෙහි වෙසෙනා</p>
<p>පුත්තා වත්ථු මනුස්සානං         දරුවෝයි මිනිසුන්ට පිහිට<br />
භාරියාවා පරමෝසඛා             භාර්‍ය්‍යාවයි උතුම්ම යහළුවා<br />
වුට්ඨිං භූතාප්‍රජාවන්තී             වැස්ස ඇසුරු කොට ජීවත් වෙති<br />
යේ පාණා පඨවිං සිතාති          යම් ප්‍රාණියෙක් පොළොවෙහි වෙසෙනා</p>
<p>3) දේවතා සංයුක්තයේ නන්‍දනවග්ග යේ නත්‍ථිපුත්තසම සූත්‍රය මේ ආකාරයි.</p>
<p>නත්ථි පුත්තසමං පේමං පුත්‍ර       පුත්‍ර ප්‍රේමය සරි වෙන ප්‍රේමයක් නැත<br />
නත්ථි ගොසමිතං ධනං            ගව සම්පත සරි වෙන ධනයක් නැත<br />
නත්ථි සුරියසමං ප්‍රභා              හිරු එළිය සරි වෙන එළියක් නැත<br />
සමුද්දපරමා සරාති                  සමුදුර සරි වෙන විලක් නැත</p>
<p>නත්ථි අත්තසමං පේමං           තමා කෙරෙහි ප්‍රේමය බඳු ප්‍රේමයක් වෙන නැත<br />
නත්ථි ධ්‍යනංසමං ධනං           ධ්‍යාන හා සරි වෙන ධනයක් නැත<br />
නත්ථි පඤ්ඤාසමං ප්‍රභා          ප්‍රඥාව සරි වෙන එළියක් නැත<br />
වුට්ඨිං වේ පරමා සරාති           වැස්ස සරි වෙන විලක් නැත</p>
<p>4) දේවතා සංයුක්තයේ සත්තිවග්ග යේ සර සූත්‍රය මේ ආකාරයි.</p>
<p>කුතෝ සරා නිවත්තන්තී           සංසාර කඳු රැළි කොතනක නවතී ද<br />
කුත්තා වට්ටං නා වත්තතී         සංසාර දිය සුළි කොතනක නවතී ද<br />
කුත්තා නාමාඤ්ච රූපඤ්ච        නාම රූප කොතනක<br />
අසේසං උපරුජ්ඣතීති ‍            ඉතිරි නැතිව නැතිවේ ද</p>
<p>යත්තා අපෝ ච පඨවා තේජෝ වායෝ නා ගාධති<br />
අතෝ සරා නිවත්තන්තී එත්තා වට්ටං නා වත්තතී<br />
එත්තා නාමාඤ්ච රූපඤ්ච අසේසං උපරුජ්ඣතීති</p>
<p>ආපෝ තේජෝ පඨවි වායෝ ධාතූන් යම් තැනක නැති වේද<br />
සංසාර කඳු රැළි ත් දිය සුළි ත් එතන දි නවතී ය<br />
(ඒ නිවනෙහි) නාම රූප ‍ද ඉතිරි නැතිව නැති වේය</p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span> </span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/06/ghaatha/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>3</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>පැතම් දුර්ගය</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/06/mathakaya/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/06/mathakaya/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 06 Jun 2008 06:07:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=26</guid>
		<description><![CDATA[ විළිලන හීලෑ හැඟුමන් සොයමින්
යළි යළි මතකය දිව යයි අතීතෙට
අත් වැලට වාරු වී දිරිය ගෙන සිත් අගට
අතැ’ඟළි ගෙන අප පියමැන ගිය
ඒ මාවත අද වල් බිහි වී ඇත
අත් වැලත්, සූරිය මලත්
දනී දෑ අප තෙපුල් මිමිනූ
පඩි පෙළත්, තුඹ මලත්
කියයි අප ඇවිද ගිය සැටි
පැතුම් දුර්ගය මාන ‍නොපෙනුණ
නිමා කොට නියං සමය
සිත් නදී සීත දියවර රුගෙන
පසු කළෙමු අපි වංකගිරි මග

©සහන්
]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/june/kavi02.jpg" alt="" /><span style="font-size: 14pt; font-family: "><span style="color: #993300;"> විළිලන හීලෑ හැඟුමන් සොයමින්<br />
යළි යළි මතකය දිව යයි අතීතෙට<br />
අත් වැලට වාරු වී දිරිය ගෙන සිත් අගට<br />
අතැ’ඟළි ගෙන අප පියමැන ගිය<br />
ඒ මාවත අද වල් බිහි වී ඇත<br />
අත් වැලත්, සූරිය මලත්<br />
දනී දෑ අප තෙපුල් මිමිනූ<br />
පඩි පෙළත්, තුඹ මලත්<br />
කියයි අප ඇවිද ගිය සැටි<br />
පැතුම් දුර්ගය මාන ‍නොපෙනුණ<br />
නිමා කොට නියං සමය<br />
සිත් නදී සීත දියවර රුගෙන<br />
පසු කළෙමු අපි වංකගිරි මග</span><br />
</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; line-height: normal;"><span>©</span><span style="font-family: ">සහන්</span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/06/mathakaya/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Think Twice</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/06/think-twice/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/06/think-twice/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 05 Jun 2008 09:27:46 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=24</guid>
		<description><![CDATA[Last night, I read something that was very powerful and I want to share it with you guys.  Obviously, you can tell from the title it has to do with HAPPINESS.  Why in the world would I want to share ideas about happiness with you?
Here&#8217;s why! I just don&#8217;t see a lot of [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/think/Colombo_ Sri Lanka.jpg" alt="" width="266" height="200" /><span>Last night, I read something that was very powerful and I want to share it with you guys. <span> </span>Obviously, you can tell from the title it has to do with HAPPINESS. <span> </span>Why in the world would I want to share ideas about happiness with you?</span></p>
<p class="MsoNormal"><span>Here&#8217;s why! I just don&#8217;t see a lot of happy people around anymore. <span> </span>I see people multitasking and not really taking any pleasure in any of the tasks. <span> </span>I see people eating, drinking, talking on the telephone, putting on makeup, and combing their hair and do it all while driving in their cars. I see unhappy people on shopping malls, restaurants, bars, dancing clubs, even inside the school, shuttle, library, in lab, lecture classes. The thing is, people are not normally ‘get things as it is’, they want more, they need the attraction from everybody.</span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/think/Mississippi River_ McGregor_ Iowa.jpg" alt="" width="266" height="200" /><span>When it comes to happiness I&#8217;m still a work in progress. I want to share this idea with you in the hope that it may in some small way give you something to think about. It sure got me thinking! What one misses most today is the evidence of widespread personal determination to develop a character that will in itself, given any reasonable odds, make for happiness. Our whole emphasis is on the reform of living conditions, of increased wages, of controls on economic structure, more, more and more </span></p>
<p class="MsoNormal"><span>The ingredients of happiness are so simple that they can be counted on one hand. Happiness comes from within, and rests most securely on simple goodness and clear conscience. Selfishness is its enemy; <strong>to make another happy is to be happy oneself</strong>. It is quiet, seldom found for long in crowds, most easily won in moments of solitude and reflection. It cannot be bought; indeed money has very little to do with it.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span>&#8220;<em>To live content with small means; to seek elegance rather than luxury,<br />
and refinement rather than fashion; to be worthy&#8230; to study hard, think<br />
quietly, talk gently, act frankly; to listen to the stars and birds, to<br />
babes and sages, with open heart; to bear all cheerfully, do all bravely,<br />
await occasions, hurry never; in a word to let the spiritual, unbidden and<br />
unconscious, grow up through the common.</em>&#8221;  &#8212; by </span><span class="text3">William Ellery Channing</span></p>
<p class="MsoNormal"><span>Enjoy yourself, tell me what you think.</span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/06/think-twice/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ලූසියානා, නිව් ඔලිඑන්ස්, ජෑස් සංගීතය හා කතිරිනා</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/louisiana/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/louisiana/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 31 May 2008 06:38:21 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=15</guid>
		<description><![CDATA[ලූසියානා ප්‍රාන්තය පිහිටා ඇත්තේ ඇ‍මෙරිකා එක්සත් ජනපදයේ දකුණට වන්නටය. දකුණින් Gulf of Mexico යනුවෙන් හඳුන්වන මුහුදත්, බටහිරින් ටෙක්සාස් ප්‍රාන්තයන්, උතුරින් ආකැන්සාස් ප්‍රාන්තයත්, නැගෙනහිරින් මිසිසිපි ප්‍රාන්තයත් ලූසියානා ප්‍රාන්තයට මායාම් වේ. අනෙකුත් ප්‍රාන්ත වලට වඩා ලූසියානා ප්‍රාන්තයට එයටම ආවේනික සංස්කෘතියක් ද, සංගීතයක් ද, අහාර රටාවක් ද, ඓතිහාසික වටිනාකමක් ද තිබේ. මෙයට පෙර සටහන් වල කතා කල පරිදි [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/louisiana/la.gif" alt="" /><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූසියානා ප්‍රාන්තය පිහිටා ඇත්තේ ඇ‍මෙරිකා එක්සත් ජනපදයේ දකුණට වන්නටය.<span> </span></span><span style="font-family: " lang="SI-LK">දකුණින්</span><span lang="SI-LK"> </span><span style="font-family: ">Gulf of Mexico</span> <span style="font-family: " lang="SI-LK">යනුවෙන් හඳුන්වන මුහුදත්, බටහිරින් ටෙක්සාස් ප්‍රාන්තයන්, උතුරින් ආකැන්සාස් ප්‍රාන්තයත්, නැගෙනහිරින් මිසිසිපි ප්‍රාන්තයත් ලූසියානා ප්‍රාන්තයට මායාම් වේ.</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"><span> </span>අනෙකුත් ප්‍රාන්ත වලට වඩා ලූසියානා ප්‍රාන්තයට එයටම ආවේනික සංස්කෘතියක් ද, සංගීතයක් ද, අහාර රටාවක් ද, ඓතිහාසික වටිනාකමක් ද තිබේ. මෙයට පෙර සටහන් වල කතා කල පරිදි මිසිසිපි හා ඇලබාමා ප්‍රාන්ත වලට එම නම් ලැබී ඇත්තේ ස්වදේශික රතු ඉන්දියානු බසින් වුවත් ලූසියානා ප්‍රාන්තයට එම නම ලැබී ඇත්තේ ප්‍රංශ බසින් ය. ඇමරිකා මහද්වීපය ජනපදකරණය වන විට ලූසියානා ප්‍රාන්තය හා ඉන් ඔබ්බට වන මිසිසිපි ගං ජලාධාර ප්‍රදේශය අයත් වූයේ ප්‍රංශයට ය. එවකට ප්‍රංශයේ රජ කල දහහතර වන ලුවී රජුට ගෞරවයක් ලෙස මෙම ප්‍රාන්තයට ‍නම තබා ඇත.<span> </span>ප්‍රංශ බසින් </span><span style="font-family: ">La Louisiane</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> යන්නට ලුවීගේ දේශය<span> </span>යන අරුත් දේ.<span> </span>එය </span><span style="font-family: ">Louisiana,</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූඊසිඇනා, ලුවීසියානා ලෙස ද උච්චාරණය වන අතර ලූසියානා ලෙස අපට හැඳින්විය හැක. මෙයට අමතරව නව ප්‍රංශය ‍නම් අන්වර්ථ නාමයෙන් ද හැදින්වේ.<span> </span>ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ අහාර රටාව, සංස්කෘතිය හා ජන ජීවිතය දෙස බලන කල එහි ප්‍රංශ සම්භවය ‍වැදගත් තැනක් ගනී.<span> </span>අද ද ප්‍රංශ බස මෙහි බහුලව භාවිතා කරයි. </span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/louisiana/louisiana.jpg" alt="" width="274" height="172" /><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ අගනුවර බැටන් රූජ් වන අතර විශාලම නගරය වන්නේ නිව් ඔලිඑන්ස් </span><span style="font-family: ">(New Orleans)</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> නගරයයි. ඇ. එ. ජ. හි සැම ප්‍රාන්තයක්ම කුඩා ප්‍රාදේශීය පරිපාලන ප්‍රදේශ වලට බෙදා ඇති අතර ඒවා කවුන්ටි </span><span style="font-family: ">(counties)</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> ලෙස හැඳින්වේ.<span> </span>නමුත් ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ මෙම ප්‍රාදේශීය පරිපාලන ප්‍රදේශ හඳුන්වන්නේ පැරිශ් </span><span style="font-family: ">(parishes)</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> ලෙස වන අතර එසේ වන්නේ ප්‍රංශයේ ද </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">කුඩා පරිපාලන ප්‍රදේශ හඳුන්වන්නේ එම නමිනි.<span> </span>දැන් ඔබට සිතා ගත හැකිය ලූසියානා වලට ප්‍රංශ බලපෑම කෙතරම් ද කියා. වරක් නිව් ඔලිඑන්ස් නගරයේ පැවති සමුළුවකට සහභාගී විම සදහා මා එහි ගිය අතර සතියක පමණ කාලයක් එහි ගත කළේය. තවත් වරක් බැටන් රූජ් හි ලූසියානා සරසවියේ පර්යේෂණ කටයුතු කළ මාගේ ගුරුවරයකු බැලීම සඳහා මා එහි ගිය අතර පසුගිය නත්තල් සමයේ ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ උතුරට වන්නට ඇති මැන්රෝ, රස්ටන්, ශ්‍රෙව්පෝට් යන නගර පසු කර ටෙක්සාස් ප්‍රාන්තය කරා ගියේය.</span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/louisiana/photo_lg_louisiana.jpg" alt="" width="276" height="186" /><span style="font-family: " lang="SI-LK">පසුගිය සටහන් වල හුඟක් මිසිසිපි ගඟ ගැන කතා කළා. </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">කැනඩාවට මායිම්ව පිහිටි මිනසෝටා ප්‍රාන්තයේ ඉටැස්කා ජලාශයෙන්</span><span lang="SI-LK"> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">අරම්භ වන මිසිසිපි ගඟ සැතපුම් </span><span style="font-family: ">2300</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> පමණ මග ගෙවා ප්‍රාන්ත දහයක් පමණ පසු කර</span><span lang="SI-LK"> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නගරය අසළදී මුහුදට වැටේ</span><span style="font-family: " dir="rtl" lang="AR-SA">.</span><span style="font-family: " lang="SI-LK"> මුහුදට ආසන්නව තිබීම නිසාත් ප්‍රධාන වරායක් අසළ ඇති නිසාත් නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නගරය වැදගත් වේ. මීට අමතරව එය ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ සංස්කෘතික නගරය ද වේ. මෙම නගරයේ අවුරුදකට වතාවක් පවත්වන උත්සව විශාල සංඛාවක් පවත්න අතර මාඩි ග්‍රාස් හා ජෑස් උලෙළවල් ප්‍රධාන තැනක් ගනී. මේ නිසා </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නගරය අවුරුද්දේ සෑම කාලයකම සංචාරකයන් ගෙන් පිරී පවතී.<span> </span>සංචාරකයන් වැඩිපුර ගැවසෙන ස්ථාන අතර බාබන් වීදිය<span> </span>හා ෆ්‍රෙන්ච් ‍ක්වෝට’ යන තැන් වැදගත් කමක් උසුලයි. ෆ්‍රෙන්ච් ‍ක්වෝට’ නමින් හැඳින් වෙන චතුරශ්‍රය ඓතිහාසික වැදගත් කමක් උසුලන අතර </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූසියානා මුල්ම ජනාවාසය ඇතිවී ඇත්තේ මෙහි ය. සුප්‍රසිද්ධ ජෑස් සංගීතයේ අරම්භය ද </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">හි සිදුවී තිබෙන අතර අද ද </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ජෑස්, බ්ලූස් සංගීතයට ප්‍රසිද්ධ ය.<span> </span></span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/louisiana/Cajun_Cuisine-3567.png" alt="" width="273" height="180" /><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් නගරය හා ලූසියානා ප්‍රාන්තය සුවිශේෂී අහාර පාන වලට ප්‍රසිද්ධියක් උසුලයි.<span> </span>සමහර කෑම ජාති </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් නගරයටම පමණක් විශේෂයි. මෙයට හේතුවක් තමයි මෙම ආහාර පාන වල ප්‍රංශ සම්භවය ය.<span> </span>සාමාන්‍යයෙන් ඇමරිකානුවන් සැරට, දැවිල්ලට කැම කන්නේ නැත. ඇමරිකන් අහාර වල කිසිම සැරක් නැති අතර ඒවාට වෙනමම රසක් තිබේ. <span> </span>ලූසියානා ප්‍රාන්තය සුවිශේෂී අහාර පාන වල මිරිස් සැර දැනෙන අතර සමහරක් ඉතා දැවිල්ල ය. <span> </span>ලූසියානුවන් සැර සෝස් වර්‍ග බහුලව භාවිතා කරන අතර සමහර සෝස් වර්‍ග ලූසියානා ප්‍රාන්තයටම සුවිශේෂී වේ. <span> </span>විශේෂයෙන්ම ඉස්සන් ඇතුළු මුහුදු ආහාර සඳහා </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් ප්‍රසිද්ධයි. <span> </span>ඉතාම සැර විවිධ මිරිස් වර්‍ග හා කුළුබඩු වර්‍ග ලූසියානුවන් භාවිතා කරයි. <span> </span>ගම්බො කියන සුප් එකත් ජම්බලායා කියන බත් එකත් මගේ ප්‍රියතම ආහාර අතර වේ.</span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/louisiana/465px-hurricane_katrina_august_28_2005_nasa.jpg" alt="" width="274" height="354" /><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් ප්‍රදේශයේ සංචාරය කරන විට දක්නට ලැබෙන දෙයක් තමයි මහා මාර්ග සියල්ලක්ම වාගේ ඉදි කර ඇත්තේ පොළොවෙන් උසට වන්නට පාලම් මතය.<span> </span>ඒ මොකද </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් නගරය මිසිසිපි ගඟ පිටාර ගලන සිමාවේ පිහිටි නිසාය.<span> </span>අතීතයේ එය වගුරු සහිත බිමක් වුවත් දැන් කුඩා ‍වේළි හා ඇළ මාර්ග පද්ධතියක් </span><span style="font-family: ">(Levee system) </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">මගින් ගං වතුර පාලනය කෙරේ. දැනට අවුරුදු තුනකට පමණ පෙර අගෝස්තුවේ </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ලූසියානා ප්‍රාන්තට පතනය වුණු කතිරිනා නම් වූ දැවැන්ත සුළි සුළඟ අතර තුර මෙම ‍වේළි හා ඇළ මාර්ග පද්ධතිය ක්‍රියා විරහිත වී ඉහල ගිය මිසිසිපි ග‍‍‍‍ඟේ ජලය නිසා මුළු </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් ප්‍රදේශයම යට වුණු අතර ජීවිත විශාල සංඛාවක් නැති වුණා.<span> </span>මුහුදු රළ අඩි පහලොවක් තරම් උස වූ අතර කතිරිනා පැයට සැතපුම් 150 ක් පමණ වේගයෙන් හමා ගියාය.<span> </span>යමක් කමක් ඇති ඇත්තෝ කල් තියා ආරක්ෂාවට රට ඇතුලට ගිය අතර කිසිත් නැති ඇත්තෝ යන්නේ කොහිදැයි නොදැන කරගන්නට කිසිත් නොමැතිව සිටියා. <span> </span>අසරණුන් විශාල වහලයක් ඇති සුපර්ඩෝම් නැමති ගෘහස්ථ ක්‍රීඩාංගණයකට එක් රොක් වුණා. පනස් දහසකට පමණක් ඉඩ ඇති එහි ලක්ෂයකට වඩා සිටියා.<span> </span>කතිරිනා නම් වූ සොඳුරු නමකින් හැඳින්වූ මෙම බියකරු අති දැවැන්ත සුළි සුළඟ ඇති වූ දින රාත්‍රියේ මැදියම මුළු </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">නිව් </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස් නගරයේම විදුලිය ඇහිටියා.<span> </span>කුඩා ‍වේළි හා ඇළ මාර්ග පද්ධතිය ක්‍රියා විරහිත වුණා. <span> </span>නගරයම කෙමෙන් කෙමෙන් මිසිසිපි ග‍ඟේ ජලයෙන් යට වෙන්න පටන් ගත්තා.<span> </span>හිටි හැටියේම අර ක්‍රීඩාංගණයේ වහලය ගැලවී ගියා.<span> </span>අනේ අර අසරණුන්!</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: " lang="SI-LK"> </span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/louisiana/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>මොසිල්ලා ෆය&#8217;ෆොකස් 3 බාගත කර ගිනස් ලෝක වර්තාවක් තබමු</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/firefox3/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/firefox3/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 29 May 2008 04:52:40 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=13</guid>
		<description><![CDATA[Firefox 3 download day Let's set a new Guinness World Record]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoSubtitle" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;" align="center"><a class="aligncenter" href="http://www.spreadfirefox.com/node&amp;id=223406&amp;t=271" target="_blank"><strong><span style="font-size: 20pt; line-height: 115%;">Firefox 3 Download Day is coming&#8230;</span></strong></a></p>
<p class="MsoSubtitle" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;" align="center"><strong><span style="font-size: 20pt; line-height: 115%;"><span class="aligncenter">Let&#8217;s set a new Guinness World Record!</span></span></strong></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;" align="center"><span> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; font-family: ">ෆය’ෆොක්ස් 3 ඉතාම ළඟඳි උණු උණු‍ම නිකුත් කරන්නයි යන්නෙ.<span> </span>මොසිල්ලා මෘදුකාංග ලෝලීන්ගෙ ආසාවක් තියෙනව ෆය’ෆොක්ස් 3 දියත් කරන දිනයෙදී පැය 24ක් ඇතුලත එය ලොව වැඩිම ප්‍රමාණයක් බාගත කර ගත් මෘදුකාංගය බවට පත්කරන්න. මෙම වියුණු යොත (</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">web address</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; font-family: ">)</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;" lang="SI-LK"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; font-family: ">ඔස්සේ ඔබට වැඩි විස්තර ලබා ගන්නට පුළුවන්. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; font-family: ">ෆය’ෆොක්ස් 3 සිංහල වලට දක්වන සහාය උපරිම වන අතර තවත් මන බඳන අංග වලින් හෙබියි.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><a href="http://www.spreadfirefox.com/node&amp;id=223406&amp;t=271" target="_blank"><img src="http://ketapath.helasara.com/images/email_header.jpg" alt="" /></a></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: center;" align="center"><a href="http://www.spreadfirefox.com/node&amp;id=223406&amp;t=271" target="_blank"><img src="http://ketapath.helasara.com/images/email_footer.jpg" alt="" width="550" height="50" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/firefox3/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>3</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ටස්කලූසා වල රතු ඉන්දියානුවෝ</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/tuscaloosa/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/tuscaloosa/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 28 May 2008 07:06:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=11</guid>
		<description><![CDATA[සති දෙකකට උඩදි ඇලබාමා ප්‍රාන්තයේ ටස්කලූසා කියන නගරයට ගියා සමුළුවකට සහභාගි වෙන්න.  ඉතිං ඒක ඉවර වෙල ගියා වට පිටාව බලන්න. ටස්කලූසා කියන නගරයට සැතපුම් පහළොවක් පමණ දකුණින් තියෙනව රතු ඉන්දියානුවන්ගෙ එහෙම නැත්නම් ස්වදේශික ඇමරිකානුවන්ගෙ සංරක්ෂණය කරන ලද ජනාවසයක්. දැන් එහි රතු ඉන්දියානුවන් නැති උනත් ඔවුන් ගේ වාස භූමි සංරක්ෂණය කරල තියෙනවා. ඔය ටස්කලූසා වල [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/alabama2.jpg" alt="" width="255" height="160" /><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">සති දෙකකට උඩදි ඇලබාමා ප්‍රාන්තයේ ටස්කලූසා කියන නගරයට ගියා සමුළුවකට සහභාගි වෙන්න. <span> </span>ඉතිං ඒක ඉවර වෙල ගියා වට පිටාව බලන්න. ටස්කලූසා කියන නගරයට සැතපුම් පහළොවක් පමණ දකුණින් තියෙනව රතු ඉන්දියානුවන්ගෙ එහෙම නැත්නම් ස්වදේශික ඇමරිකානුවන්ගෙ සංරක්ෂණය කරන ලද ජනාවසයක්.<span> </span>දැන් එහි රතු ඉන්දියානුවන් නැති උනත් ඔවුන් ගේ වාස භූමි සංරක්ෂණය කරල තියෙනවා. ඔය ටස්කලූසා වල ඉන්නව අපි දන්නා අඳුනන ලංකාවෙ මිත්‍රයෙක්. ඔහු තමා මේ ගමනට අනුග්‍රහය දැක්වුවේ.<span> </span>ස්වදේශික </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ඇමරිකානුවන්ගෙ මෙම සංරක්ෂිත වාස භූමිය තියෙන ප්‍රදේශයට කියන්නෙ මවුන්ඩ්විල්, ඇලබාමා කියලයි. </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/alabama.jpg" alt="" width="255" height="200" /><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ඇලබාමා </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ප්‍රාන්තය තියෙන්නෙ ඇ. එ. ජ. හි දකුණට වන්නටය. උතුරින් ටෙන්නිසී ප්‍රාන්තයත්</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">, <span lang="AR-SA">නැගෙනහිරින් </span></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">‍ජෝ’ජියා</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "> ප්‍රාන්තයත්</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">, <span lang="AR-SA">දකුණින්</span> Gulf of Mexico <span lang="AR-SA">යනුවෙන් හඳුන්වන කුඩා මුහුදු තීරුවකුත් </span></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">‍ෆ්ලොරිඩා </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ප්‍රාන්තයේ කොටසකුත් පිහිටා තිබේ. </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ඇලබාමා</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "> ප්‍රාන්තයේ බටහිර මායිම වන්නේ මිසිසිපි </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ප්‍රාන්තයයි. මිසිසිපි වලට එම නම ලැබුනා සේම ඇලබාමා වලටද එම නම ලැබි ඇත්තේ රතු ඉන්දියානුවන් ගෙන්ය. ඇලබාමා යන්නෙහි තේරුම රතු ඉන්දියානු බසින් “බෙහෙත් සඳහා ගස් කපන ප්‍රදේශය” යන අදහස වන අතර ප්‍රාන්තය හරහා ගලා යන ගඟද එම නමින්ම හැඳින්වේ. ඇලබාමා </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">ප්‍රාන්ත</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">යේ උතුරු කොටස ඇපලාචියන් කඳු වලට අයත් වේ.<span> </span>සරත් කාලයට ඇලබාමා කඳුකරය අශ්‍රිත පෙදෙස අතිශය චමත්කාරය. ගිය ගිම්හාන කාලයේ මා ඇපලාචියන් කඳු අතර ප්‍රාන්ත කිහිපයක සැරිසැරුවා. මේ ඇමරිකාවේ කාර්මික වශයෙන් දියුණු උතුරට වන්නට ඇති ප්‍රාන්තය. කෘෂිකාර්මික වටා පිටාවක් ඇත්තේ දකුණෙහි ය. උතුරෙහි අය දකුණෙහි අය සමච්චලයට ලක්කරන්නේ </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">“in south, where sushi is still called bait”<span lang="SI-LK"> කියාය. </span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/Alabama_Moundville.jpg" alt="" width="255" height="200" /><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: ">මා නරඹන්නට ගිය ස්වදේශික ඇමරිකානුවන්ගෙ සංරක්ෂිත ජනාවසය පිහිටා ඇත්තේ ගං ඉවුරක් ඇශ්‍රිතව වන අතර අක්කර 320ක භූමි භාගයක් අයත් වෙනවා.<span> </span>මෙය මා මින් පෙර දැක ඇති රතු ඉන්දියානුවන් ගේ සංරක්ෂිත ජනාවස වලට වඩා විශේෂත්වයක් උසුලයි. මෙම ස්වදේශිකයන් ඔවුන්ගේ නිවාස තනා ඇත්තේ සමතලා බිමක ඔවුන් විසින් කෘත්‍රිමව තනා ගන්නා ලද කුඩා කඳු ගැට වලය. මෙහි එවන් කඳු ගැට 26ක් පමණ තිබේ. ස්ථායට ඇතුළුවන තැන ඇති විස්තරයේ සඳහන් පරිදි මෙම කුඩා කදු ගැට රතු ඉන්දියානුවන් විසින්ම ගං ඉවුරෙන් මැටි හා ගල් බොරළු ගෙනවිත් අතින්ම සෑදූ ඒවාය. මෙම ස්වදේශික රතු ඉන්දියානුවන් පසු කාලීනව ඔවුන්ගේ මෙම වාස භූමි වලින් නෙරපනු ලැබුවා.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/tuscaloosa/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>කැටපත් පවුර දැන් අළුත් තැනක</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/new-place/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/new-place/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 26 May 2008 18:06:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=10</guid>
		<description><![CDATA[හත්වලාමයි කිව්වලු. පොඩ් අත්හදා බැලීමක් කරන්න ගිහිල්ලා MySQL දත්තපාදය නැති වෙලා ගියා. දන්න දේ සියල්ලම කරල බැලුව හරි ගියේ නෑ. නැවත ව’ඩ්ප්‍රෙස් බාගත කරල ස්ථාපනය කරන්න බැලුව හරි යන්නෙම නෑ. sahan.helasara.com වලට හරියට ස්ථාපනය කරන්නත් බෑ. මොනව කරන්නද ‍නැවත මුල සිට වියුණ විව්වා අළුත් තැනක. පරණ සටහන් නැවත ඒ තැන් වලම ස්ථාපනය කරා. අළුත් තැන [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal"><span style="font-family: " lang="SI-LK">හත්වලාමයි කිව්වලු.<span> </span>පොඩ් අත්හදා බැලීමක් කරන්න ගිහිල්ලා </span><span>MySQL </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">දත්තපාදය නැති වෙලා ගියා.<span> </span>දන්න දේ සියල්ලම කරල බැලුව හරි ගියේ නෑ. නැවත ව’ඩ්ප්‍රෙස් බාගත කරල ස්ථාපනය කරන්න බැලුව හරි යන්නෙම නෑ.<span> </span></span><span>sahan.helasara.com </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">වලට හරියට ස්ථාපනය කරන්නත් බෑ. මොනව කරන්නද ‍නැවත මුල සිට වියුණ විව්වා අළුත් තැනක. පරණ සටහන් නැවත ඒ තැන් වලම ස්ථාපනය කරා.<span> </span>අළුත් තැන තමා <a href="http://ketapath.helasara.com">ketapath.helasara.com</a></span><span> . </span><span style="font-family: " lang="SI-LK">මෙය ගොල්ලොත් මෙය එකතු කරගන්න. </span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/new-place/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>The Way I See It #280</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/the-way-i-see-it/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/the-way-i-see-it/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 24 May 2008 03:53:31 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=3</guid>
		<description><![CDATA[බොහොම මහන්සි වෙලා ‍වැඩ කරන අතරෙ කෝපි එකක් බොන්න ඕන කියල ‘Starbucks’ එකට ගියා. එහි නා නා මාදිලියේ කෝපි වර්ග තියෙනවා. මම වඩාත් කැමති ‘Café Latté’ කියන කෝපි එකට. ස්ටා’බක්ස් එකේ කෝපි දාලා දෙන්නෙ අපූරුවට හදපු කඩදහි කෝප්පයක. ප්ලාස්ටික් හෝ රිජීෆෝම් කෝප්ප වල එහෙම නං නෙමේ. ඉඳල හිටල ස්ටා’බක්ස් එකෙන් කෝපි එකක් බිව්වට අර කඩදහි [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: left;"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/starbucks_quotes.jpg" alt="" width="200" height="211" />බොහොම මහන්සි වෙලා ‍වැඩ කරන අතරෙ කෝපි එකක් බොන්න ඕන කියල ‘Starbucks’ එකට ගියා. එහි නා නා මාදිලියේ කෝපි වර්ග තියෙනවා. මම වඩාත් කැමති ‘Café Latté’ කියන කෝපි එකට. ස්ටා’බක්ස් එකේ කෝපි දාලා දෙන්නෙ අපූරුවට හදපු කඩදහි කෝප්පයක. ප්ලාස්ටික් හෝ රිජීෆෝම් කෝප්ප වල එහෙම නං නෙමේ. ඉඳල හිටල ස්ටා’බක්ස් එකෙන් කෝපි එකක් බිව්වට අර කඩදහි වලින් හදපු කෝපි කෝප්පය ගැන වැඩි සැලකිල්ලක් දැක්වුවෙ නෑ. අද මට හිතුන කෝප්පයෙ මොනාද තියෙන්නෙ කියල බලන්න. එහි අපූරු අදහසක් මුද්‍රණය කරල තිබුනා. ‘The Way I See It’ කියල ලියල තිබ්බ එය 280 වැනි අදහස. මම හිතන්නෙ එක එක කෝප්ප වල වෙනස් දෑ තමයි මුද්‍රණය කරල තියෙන්නෙ. ජෝන් මෝ (John Moe) කියන ගත් කතුවරයෙක්ගෙ තමා මෙම අදහස. ආයෙ දවසක කෝපි එකක් බ්ව්වාම කියන්නංකො ඒකෙ ලියලා තිබ්බෙ මොනවද කියල.</p>
<p style="text-align: center;">You can learn a lot more from<br />
listening than you can from talking.<br />
Find someone with whom you<br />
don’t agree in the slightest and ask<br />
them to explain themselves at length.<br />
Then take a seat, shut your mouth,<br />
and don’t argue back.<br />
It’s physically impossible to<br />
listen with your mouth open.</p>
<p style="text-align: right;">John Moe<br />
Radio host and author of Conservatize Me</p>
<p style="text-align: center;">.</p>
<p>[ad#referrals-box]</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/the-way-i-see-it/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>මිසිසිපි ඩෙල්ටා හා බ්ලූස් සංගීතය</title>
		<link>http://ketapath.helasara.com/2008/05/mississippi-delta-blues/</link>
		<comments>http://ketapath.helasara.com/2008/05/mississippi-delta-blues/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 23 May 2008 04:26:03 +0000</pubDate>
		<dc:creator>සහන්</dc:creator>
				<category><![CDATA[කාලීන ලිපි]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ketapath.helasara.com/?p=9</guid>
		<description><![CDATA[ගිය සතියෙ කළාතුරකින් ලැබෙන අවස්ථවක් හම්බ වුනා. ඒ තමයි මිසිසිපි ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය නරඹන්න යන්න. එහෙ තියනවා මා අධ‍්‍යාපනය ලබන සරසවියට අනයුක්ත කෘෂිකාර්මික පර්යේෂණ මධ්‍යස්ථානයක්. ඉතිං එකත් බලල ඒ ආශිත ප්‍රදේශයත් චුට්ටක් ගියා බලන්න. ඒ හරියට මිසිසිපි ඩෙල්ටා කියල කිව්වට ඒ හරිය අපි දන්න ආකාරයේ ගඟක් මුහුදට වැටෙන ‍කොට ගඟ දෙකට බෙදිල හැදෙන ඩෙල්ටාවක් නෙමේ, නමුත් [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/mississippi01.jpg" alt="" width="177" height="124" /><span style="font-family: ">ගිය සතියෙ කළාතුරකින් ලැබෙන අවස්ථවක් හම්බ වුනා.<span> </span>ඒ තමයි මිසිසිපි ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය නරඹන්න යන්න.<span> </span>එහෙ තියනවා මා අධ‍්‍යාපනය ලබන සරසවියට අනයුක්ත කෘෂිකාර්මික පර්යේෂණ මධ්‍යස්ථානයක්.<span> </span>ඉතිං එකත් බලල<span> </span>ඒ ආශිත ප්‍රදේශයත් චුට්ටක් ගියා බලන්න.<span> </span>ඒ හරියට මිසිසිපි ඩෙල්ටා කියල කිව්වට ඒ හරිය අපි දන්න ආකාරයේ ගඟක් මුහුදට වැටෙන ‍කොට ගඟ දෙකට බෙදිල හැදෙන ඩෙල්ටාවක් නෙමේ, නමුත් අවුරුදු දහස් ගණනක් තිස්සේ මිසිසිපි ගඟ පිටර ගලල රොන් මඩ හා අනෙකුත් දෑ තැම්පත් වෙලා ඉතාම සශ්‍රීක ප්‍රදේශයක් ‍නිර්මාණය වෙලා තියෙනව ගඟ මුහුදට වැටෙන්න පොඩ්ඩක් ඉහළට වෙන්න. ඒ හරිය තමා මිසිසිපි ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය කියල කියන්නෙ. මෙම ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය තියෙන්නෙ මිසිසිපි ප්‍රාන්තයේ වයඹ දෙසට වෙන්නයි. මම ඉන්න ප්‍රදේශයට සැතපුම් 135 පමණ බටහිරට වෙන්න තියෙන ස්ටෝන්විල් කියන නගරයෙ තමයි ඒ ආයතනය තියෙන්නෙ. <span> </span>පැය දෙකහමාරක් පමණ කලය ගතවෙනව එහෙට ලඟා වෙන්න. </span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/mississippi.jpg" alt="" width="176" height="138" /><span style="font-family: ">මේ මිසිසිපි ප්‍රාන්තයට එම නම ලැබිල තියෙන්නෙත් ගඟ හින්ද තමයි.<span> </span>ප්‍රධාන වශයෙන් කෘෂිකර්මණ්තය මූලික කොට ගත් මිසිසිපි ප්‍රාන්තය බටහිර මායිමෙන් තමයි ගඟ ගලා යන්නෙ.<span> </span>මිසිසිපි යන්න රතු ඉන්දියානු නැතිනම් ඇමරිකා මහද්වීපයේ මුල් පදිංචි කරුවන්ගෙ වචනයක්. එහි තේරුම ‘සියළු ගංඟාවන්ගේ මව’ </span><span style="font-family: ">mother of all rivers</span><span style="font-family: "> යන්නයි.<span> </span>මිසිසිපි ප්‍රාන්තය තියෙන්නෙ ඇ. එ. ජ. හි දකුණට වන්නටය.<span> </span>උතුරින් ටෙන්නිසී ප්‍රාන්තයත්, නැගෙනහිරින් ඇලබාමා ප්‍රාන්තයත්, දකුණින් </span><span style="font-family: ">Gulf of Mexico</span><span style="font-family: "> යනුවෙන් හඳුන්වන කුඩා මුහුදු තීරුවකුත් ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ කොටසකුත් පිහිටා තිබේ. මිසිසිපි ප්‍රාන්තයේ බටහිර මායිම වන්නේ මිසිසිපි ගඟ වන අතර <span> </span>ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ තව කොටසකුත් ආකැන්සාස් ප්‍රාන්තයත් ගඟට එපිටින් තිබේ.<span> </span></span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/mississippi-river.jpg" alt="" width="174" height="131" /><span style="font-family: ">ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය ගැන කතා කරන්න කලින් මිසිසිපි ගඟ ගැන චුට්ටක් කියන්නම්.<span> </span>ඇ. එ. ජ. හි දෙවන දිගම ගඟ වන අතර දිගම ගඟ වන්නේ මිසූරි ගඟයි.<span> </span>මිසිසිපි ගඟ අරම්භ වන්නේ කැනඩාවට මායිම්ව පිහිටි මිනසෝටා ප්‍රාන්තයේ ඉටැස්කා ජලාශයෙන්</span><span style="font-family: "> </span><span style="font-family: ">(Lake Itasca) </span><span style="font-family: ">වන අතර සැතපුම් 2300 පමණ මග ගෙවා ප්‍රාන්ත දහයක් පසු කර </span><span style="font-family: ">ලූසියානා ප්‍රාන්තයේ </span><span lang="SI-LK">නිව් </span><span lang="SI-LK">ඔලිඑන්ස්</span><span> </span><span style="font-family: "> </span><span style="font-family: ">(</span><span style="font-family: ">N</span><span style="font-family: ">ew Orleans</span><span style="font-family: ">) නගරය අසළදී මුහුදට වැටේ. ඇමරිකාවේ දිගම ගඟ වන මිසූරි ගඟ ද මිසූරි ප්‍රාන්තයේ සෙන් ලුයිස් </span><span style="font-family: ">(St. Louis)</span><span style="font-family: "> <span> </span>නගරය අසළදී මිසිසිපි ගඟ හා එක්වේ.<span> </span>ඒ නිසා මිසිසිපි ප්‍රාන්තය අසලදි ඉතා විශාල ජල ධාරිතාවක් ගඟට දැරීමට සිදුවෙනවා. එහි ප්‍රතිඵලයක් ලෙස මිසිසිපි ගඟ පිටාර ගලනවා.<span> </span></span></p>
<p class="MsoNormal"><img class="alignleft" style="float: left;" src="http://ketapath.helasara.com/wp-content/uploads/rice.jpg" alt="" width="176" height="117" /><span style="font-family: ">අතීතයේ දී මෙසේ ගඟ පිටාර ගලා </span><span style="font-family: ">ඩෙල්ටා ප්‍රදේශයම යට වන අතර </span><span style="font-family: ">දැන් කණ්ඬි හා ඇළ මාර්ග පද්ධතියක් </span><span style="font-family: ">(Levee system)</span><span style="font-family: "> නිසා ප්‍රදේශය යට වන්නේ නැත. මෙම </span><span style="font-family: ">ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය පස ඉතාම සශ්‍රීක වන අතර දියළු පසෙහි ඝණකම අඩි 80ක් පමණ වෙනවා.<span> </span>කලිනුත් කිව්ව විධිහට මිසිසිපි කෘෂිකර්මික ප්‍රාන්තයකි.<span> </span>එහි කපු විශාල වශයෙන් වගා කරන අතර ඉරිඟු, තිරිඟු, සෝයා බෝංචි, රට කජු හා වී ද වගා කරනවා.<span> </span>කපු හා සෝයා බෝංචි වගාවන් සඳහා මිසිසිපි ප්‍රාන්තය ප්‍රධාන තැනක් උසුලයි.<span> </span>මී‍ට අමතරව සත්ව පාලනය </span><span style="font-family: ">(poultry and cattle)</span><span style="font-family: "> ද මිරිදිය ධීවර කර්මාන්තයද ප්‍රධාන තැනක් ගනී.<span> </span>ඇමරිකාවේ ප්‍රධාන </span><span style="font-family: ">catfish</span><span style="font-family: "> (ලූලා වැනි මිරිදිය මත්ස්‍යයෙක්) සපයන්නා ද මිසිසිපි ප්‍රාන්තයයි. ඉහත භෝග මුළු මිසිසිපි ප්‍රාන්තය පුරාම පවතින අතර ඩෙල්ටා ප්‍රදේශයේ වී, තිරිඟු හා සෝයා කදිමට වැවේ.</span></p>
<p class="MsoNormal">
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: ">මම බලන්න ගිය කෘෂිකාර්මික පර්යේෂණ මධ්‍යස්ථානය ලොව ඇති එවැනි විශාලතම එකක්. <span> </span>මෙය පිහිටවා තිබෙන්නේ 1904 වසරෙදි. <span> </span>මෙහි කපු, වී, සෝයා, ඉරිඟු හා </span><span style="font-family: ">catfish</span><span style="font-family: "> ගැන වැඩි පුරම පරීක්ෂණ කරනවා. මෙහි වී පිළිබඳව කර ඇති දෑ අති විශිෂ්ඨයි.<span> </span>විශේෂයෙන්ම ජාන තාක්ෂණය යොදා ගෙන කරන පරීක්ෂණ ප්‍රමුඛ ස්ථානය ගන්නවා.<span> </span>මීට අමතරව කෘෂිඋපකරණ, යන්ත්‍ර සූත්‍ර පිළිබඳවද පරීක්ෂණ පවත්වනවා.<span> </span>මෙම ආයතනය සතුව අක්කර 1650 ක වගා කරන භූමි භාගයකුත්, අක්කර 3000 ක කැළෑ භූමි භාගයකුත්, අක්කර 275 ක මිරිදිය මත්ස්‍ය පොකුණුත් තිබෙනවා. මේ තියෙන ෆ්ලෑෂ් රුප රාමු පෙල නරඹන්න එවිට ඔබට ආයතනය ගැන හොඳ වැටහීමක් ලැබේවි. <span> </span>ඉතිං දවසින් බාගයක්ම </span><span style="font-family: ">මධ්‍යස්ථානය</span><span style="font-family: "> බලල පිටත් උනා වටා පිටාව බලන්න.</span></p>
<p class="MsoNormal">
<p style="text-align: left;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/-9FstLDfnDo&#038;hl=en&#038;fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/-9FstLDfnDo&#038;hl=en&#038;fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: ">මිසිසිපි ප්‍රධානයි නෙ කපු වලට. කපු වගාවට හා කර්මාණ්තයට මිනිස් ශ්‍රමය ඉතා විශාල ලෙස ඕනෙ. පැළ සිට වීමට, පෝර දැමීමට, වල් පැළ නෙළීමට, කපු නෙළීම, කැටීම ආදී එකී,‍ මෙකී, නොකී නොයෙක් දෙවල් වලට විශාල ලෙස මිනිස් ශ්‍රමය අවශ්‍ය වෙනවා.<span> </span>දැන් තමයි ඔය හැම දේටම යන්ත්‍ර සූත තියෙන්නෙ. මෙම යන්ත සූත්‍ර භාවිතා කරන්න පටන් අරං තවම අවුරුදු පනහක් නෑ. ඊට පෙර මේ සියළු දෑ කළේ වහල් ශ්‍රමය භාවිතයෙන්.<span> </span>අද අප්‍රිකානු සම්භවයක් ඇති ඇමරිකානුවන් </span><span style="font-family: ">(African-Americans) </span><span style="font-family: ">ලෙස හඳුන්වන වර්ණයෙන් කළු හම ඇති මිනිසුන් ඇමරිකාවට මුලින් ම ගෙන අවේ වහලුන් ලෙසිනි. එක්දහස් අටසිය ගණන් වල සිට අවුරුදු 150 පමණ ‍ඇමරිකාව මෙම මිනිසුන් වහලුන් ලෙස සේවයේ යෙදුවා.<span> </span>කපු, ඉරිඟු, තිරිඟු යන වගා වලට වහල් ශ්‍රමය ‍ඉතා විශාල වශයෙන් යොදා ගත්තා. </span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: ">මිසිසිපි ඩෙල්ටා ප්‍රදේශය ආශ්‍රිතව තමයි බ්ලූස් කියන සංගීත විශේෂය ඇති වෙලා තියෙන්නෙ.<span> </span>මෙම වහල් සමාජ වල හවසට වැඩ ඉවර වී විනෝද වීම පිණිස ඔවුන් යම් යම් ක්‍රියා කරකම් වල යෙදුනා. මෙහි ප්‍රතිඵලයක් ලෙස තමයි බ්ලූස් සංගීතය බිහිවුනේ. අප්‍රිකානු ජන ගී හා නාද මාලා ද සමග අධ්‍යාපනයකින් තොර කඨෝර සමාජයක ප්‍රාථමික සංගීතයක් ද (ඉතාම ස්වල්ප වාදව භාණ්ඩ සහිතව ), දළ පද මාලවක් ද බ්ලූස් සංගීතයෙහි ඇතුලත් වුනා. මුල් කාලයේ බ්ලූස් සංගීතයෙහි මෙය කැපී පෙනෙන ලක්ෂණයක් වුනා. </span></p>
<p class="MsoNormal">
<p style="text-align: left;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/dO4R27uJpio&#038;hl=en&#038;fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/dO4R27uJpio&#038;hl=en&#038;fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: ">පසු කාලීනව මෙම සංගීත ‍විශේෂය මහත් සේ ජනප්‍රිය වුනා. අදටත් එසේ මයි. අද බටහිර ජනප්‍රිය සංගීත වර්ග වන ජෑස්</span><span style="font-family: ">, හිප් හොප් හා රොක් ඇන් රෝල් ආදීයේ මූලය වූයේ ද මෙම බ්ලූස් සංගීතයි. </span></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ketapath.helasara.com/2008/05/mississippi-delta-blues/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
